Megdöbbentő hírek a pszichiátria területéről

Újabb pszichiátriai agyrém a láthatáron: az új eszköz alvás közben vezet áramot a gyermek agyába

child 3473596 1920Új pszichiátriai eszköz használatát engedélyezte a közelmúltban az amerikai Élelmezésügyi és Gyógyszerészeti Hivatal (FDA): egy olyan kütyüét, amely kis áramütésekkel „azokat a gyerekeket, akik a pszichiáterek szerint ADHD-ban (figyelemhiányos hiperaktivitás zavar) szenvednek. Az eszköz így szabad utat kap az USA-ban.

Egy újabb pszichiátriai próbálkozás, hogy fizikai eszközzel kezeljenek egy olyan állapotot, amelyről tudományosan sosem bizonyították, hogy neurobiológiai probléma lenne. A gyermekek tanulási, viselkedési problémáira (amelyek néhány évtizeddel ezelőtt még maguktól értetődően oktatási-nevelési kérdések voltak) az utóbbi évtizedekben elsősorban pszichiátriai szerek felírását favorizálták, ám ezek a tudatmódosító szerek egyre több nyilvánosság kapnak kellemetlen, sőt sokszor kifejezetten káros, rövid és hosszú távú mellékhatásaik miatt (mint például mánia, pszichózis, öngyilkossági késztetések). Talán emiatt kezdenek teret nyerni olyan pszichiátriai eszközök, amelyek a kémiai „megoldás” helyett új, ezúttal fizikai megközelítéseket favorizálnak.

A nagyjából mobiltelefon méretű, lítiumion-akkumulátoros eszközt 7 és 12 év közötti, „ADHD-s” gyerekek számára ajánlják. Az eszköz elektródáját tapasszal rögzítik a gyermek homlokára, hogy az alvás közben folyamatos áramütésekkel stimulálja a még fejlődésben lévő idegrendszert, csípős, bizsergő érzést okozva a bőrön a két szemöldök között.

Az ADHD-t a hozzá kapcsolódó többi gyermekkori pszichiátriai diagnózissal együtt heves viták övezik világszerte. Nem is csoda: bár a gyerekeknek egyértelműen lehetnek problémáik a tanulással, figyelmük fókuszálásával, ezekről az állapotokról soha nem igazolták tudományos eszközökkel, hogy orvosi értelemben betegségek lennének. Ugyanakkor jól ismert, mennyi minden okozhat ilyen tüneteket a gyermekeknél: ételallergia, mérgezések, túlzott cukorfogyasztás, családi zűrök, és számos más hétköznapi probléma. Ennek ellenére manapság mintegy 20 millió gyermeket kezelnek tudatmódosító pszichiátriai szerekkel, ezekre az állapotokra hivatkozva.

Bár az új eszközt úgy hirdetik, mint olyan kezelési módot, amely – a pszichiátriai szerekkel ellentétben – nem okoz komoly mellékhatásokat, saját weboldala szerint a következő mellékhatásokat okozhatja: álmosság, fokozott étvágy, alvási problémák, fogak összeszorítása, fejfájás és kimerültség. A hosszú távú mellékhatásokat pedig még senki nem ismeri.

Mindez sokak szerint olyan világ borús képét vetíti előre, ahol teljesen szokványossá válik, hogy az emberek lelki gondjait, búját-baját fizikai-kémiai módszerekkel tartják kordában. Ha így megy tovább, a pszichiátria „szép új világa” lassan a képzeletbeli jövőből a jelenünkbe csúszik át. Ennek pusztító hatásait pedig most még csak találgatni tudjuk.

-------------------------

Több információ:

https://www.newswire.com/news/cchr-condemns-fdas-approval-of-electricity-zapping-for-adhd-kids-20883366

Tényleg mindent ki kell próbálni?

doctor giving pills

Mi az, amiről bizonyosan, feltétel nélkül elhihetjük, hogy működik?

Az, amit mi magunk élünk át, tapasztalunk meg.

Azonban biztosan minden megoldás megéri a kockázatot, hogy saját bőrünkön tapasztaljuk meg, vajon működik-e?

Lehetünk olykor elég elkeseredettek vagy bánatosak ahhoz, hogy pszichiáterhez fordulunk a javulás, enyhülés reményében. Azonban saját érdekünkben célszerű érdemben tájékozódni arról, mit is várhatunk egy ilyen „szakembertől”. Az életbeli probléma kezelése helyett, ami kiváltja érzelmi állapotunkat, szinte biztosra vehető, hogy egy mentális rendellenesség diagnózisa (szorongás, depresszió, stb.) lesz a válasz a panaszainkra, melynek tünetei „csakis tudatmódosító pszichiátriai szerek hatására fognak enyhülni”. Az általános megfigyelés ugyanis azt mutatja, hogy egy pszichiáter rendelőjéből a legritkább esetben távozhat bárki is recept nélkül. Ez a pont azonban sorfordító lehet egy ember életében.

Számtalan „pszichiátriai betegnek” bélyegzett férfi és nő tanúsíthatja, miféle segítséget jelentett számukra a diagnózis és a „gyógyszer”: amellett, hogy ezek a szerek gyakran meglepően erősen eltompítják az emberi érzelmeket, érzéseket, és egyéb kellemetlen mellékhatásokat okoznak, olyan erős függőséget képesek kialakítani, hogy akár egy életen át képtelenség lehet a tőlük való megszabadulás. Mire az ember észreveszi, hogy a szer jelentős testsúlygyarapodást okozott, eltorzította a személyiségét, problémái pedig továbbra sem oldódtak meg, már késő, hogy meggondolja magát. Mivel ekkorra már olyan változásokat okoz az idegrendszerben, hogy a szer elhagyása embertelen kínokkal jár, a legtöbben inkább újra elkezdik szedni a „gyógyszereket”, beletörődve sorsukba.

Az ember csakis akkor hozhat felelős döntést saját sorsa felől, ha minden szükséges adat a birtokában van. Egy pszichiáter viszont a legkisebb valószínűséggel fogja felvázolni a valódi tényeket „betegei” számára – ami a minden beteget megillető tájékozott beleegyezést jelentené – hiszen a cél mindössze a gyógyszer felírása.

 

Albert Györgyi emlékére – 55 éves lenne a médiaszemélyiség

20131003 albert gyorgyit sokaig siratta kedvese4Már 11 éve, hogy hirtelen távozott közülünk Albert Györgyi. Épp egy televíziós interjú helyszínére tartott egy budapesti taxiban, amikor a szíve megállt.
A magyar média közismert személyiségét magánéleti problémái miatt hosszú éveken át kezelték pszichiátriai szerekkel, amelyek közrejátszhattak halálában. Május 9-én lenne ötvenöt éves.


Albert Györgyi – aki újságírói pályáján interjúit nem kisebb sztárokkal készítette, mint Gregory Peck, Paul Simon, Joseph Heller, Glenn Close, John Travolta vagy Madonna – maga is gyakran a figyelem középpontjába került. Magyarországon aligha van még híres ember, közéleti személyiség, akinek a lelki problémájáról annyit tudnánk, mint Albert Györgyiéről, pedig számos rendkívüli művészt ért utol szintén pszichiátriai kezelése idején a halál – József Attilát, Soós Imrét, Szécsi
Pált, Latinovits Zoltánt vagy másokat.

Ám arról, hogy magánéletét átható lelki gondjait a nyilvánosság elé tárja, maga Albert Györgyi döntött – és, visszatekintve, lehet, hogy jó oka volt rá... „Én a legbelsőbb érzelmeimet, hogy úgy mondjam, azt vagy négy fal között tartom, vagy, ha nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek – megírom egy könyvben” – idézi Albert nyilatkozatát az egyik legismertebb hírportál, amikor az újságírónő halálhírét bejelenti 2008 októberében. Haláláig Albert Györgyi hosszú éveken át pszichiátriai kezelést kapott, ám ennek ellenére, úgy tűnik, problémáit elmondania valójában nem volt kinek...

Világjelenség, hogy a gyógyszergyártók számára jó befektetésnek számító „depresszióipart” terjesztő pszichiáterek ténylegesen már csak annyi ideig figyelnek oda pácienseikre, amíg a pszichiátriai szereiket felírják. A pszichiáterek érdekeltsége a gyógyszergyártó iparágban annyira nyilvánvalóvá vált, hogy nyakra-főre teremtik az újabbnál újabb mentális betegségeket, amelyek listája hihetetlen sebességgel gyarapszik. Ráadásul, sok esetben akkor is pszichiátriai szereket írnak föl, amikor valójában a kedvezőtlen lelki jelenségeket testi betegségek vagy táplálkozási problémák idézik elő.

És, bizony, ezek az antidepresszáns szerek az utcákon árult, tiltott kábítószerekhez hasonló kémiai anyagokból készülnek és ugyanúgy függőséget okoznak – ami nem akármilyen bevételi forrást jelent, hiszen a páciens élete végéig tartó betegsége jól jövedelmez a gyógyszeriparnak. S ott vannak e szerek mellékhatásai: számtalan tragédia okozójaként azonosították már ezeket, hiszen az öngyilkossági hajlamtól, a súlyos szorongáson keresztül különféle szervi működészavarok előidézőinek bizonyultak – így például számos pszichiátriai szer jól ismert mellékhatása, hogy tönkreteszi a szívet.

Albert Györgyi – annak ellenére, hogy „szakember” kezelte – úgy érezte, az írás egyfajta önterápia, és fontos, hogy kiírja magából a gondolatait. De azt sohasem tudjuk már meg, hogy az írás mennyit segített volna, ha az önterápiával a súlyos mellékhatásaik miatt veszélyes „gyógyszerek” nélkül próbálkozik a korán távozott újságírónő.

Kép forrása: Origo

Az anya nem adja fel a gyermekéért vívott harcot

jordan whitt 145327 unsplash smallValószínűtlennek tűnhet az a történet, ami egy budapesti anyukával esett meg a közelmúltban: okos, eleven fiával gyermekpszichiáterhez kellett fordulniuk, és mivel az anya nem engedte, hogy pszichiátriai szert szedessenek a fiával, most el akarják venni tőle a gyereket. Az anya bíróságra vitte az ügyet, az első tárgyalás a napokban történt.

Hétköznapi ember könnyen azt gondolhatja, hogy ilyesmi Magyarországon biztosan nem fordulhat elő. A fiún első ránézésre látszik, hogy lényegesen intelligensebb az átlagosnál, tanulmányi és versmondó versenyeken indul, szinte minden érdekli őt, jóval tájékozottabb a korabelieknél.

Sajnos azonban egy korábbi családi traumából adódóan nehezen viseli az iskolai körülményeket, kihívást jelent számára a beilleszkedés. Az anyukának emiatt gyermekpszichiáterhez kellett fordulnia fiával, aki homeopátiás szerekkel jó eredményeket ért el a gyermeknél. Később azonban a gyermek új szakorvoshoz került, aki a korábban már jól bevált homeopátiás szerek helyett az ADHD-ra, vagyis „figyelehiányos hiperaktivitásra” elsődlegesen alkalmazott szert írta fel neki – egy serkentőszert, ami kémiailag nagyon közel áll a kokainhoz. Mivel az anyuka alaposan tájékozódott afelől, hogy ez a szer milyen károkat képes okozni a gyermek egészségében, nem egyezett bele, hogy kisfia ennek hatása alatt töltse hétköznapjait.

Válaszként az anyuka tiltására a kórház a gyámhivatalnál indított eljárást azzal a céllal, hogy kötelezzék őt gyermeke gyógyszerezésére. Az elsőfokú hatóság az eljárás végén a gyermek védelembe vételéről döntött, egyszersmind a gyógyszerezés elrendeléséről. Az anya fellebbezett, de a másodfokú hatóság is ragaszkodott a gyermek kötelező pszichiátriai gyógyszerezéséhez. Miután az anya ezt visszautasította (hiszen a szakemberek is leírták, nem szükséges a gyógyszeres kezelés), a hatóság bekeményített: az elsőfokú határozatot megsemmisítették, és a gyermek nevelésbe vételéről döntöttek – vagyis arról, hogy a fiút kiemelik a családból és nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban helyezik el, ahol már nincs akadálya a kényszergyógyszerezésnek.

Az anya azonban még ezután sem adta fel a gyermekéért vívott harcot: keresetet nyújtott be a bíróságra a másodfokú hatóság határozata ellen, elvégre két külön szakvélemény is alátámasztja a gyógyszerezés szükségtelenségét – melyeket a hatóság figyelmen kívül hagyott. Az első tárgyalásra április tizedikén került sor, az anya küzdelme fiáért májusban folytatódik.

Mára már köztudott dolog, hogy a diagnózist, mely alapján a pszichiátriai szer adagolását a kórház elrendelte a gyermeknek, teljes egészében fizikai vizsgálatok nélkül, szubjektív vélemények és megfigyelések alapján állítják fel. Mindössze ennyi kell ahhoz, hogy egy gyermeket olyan szer szedésére kötelezhessék, amelyet méltán sorolnak egy kategóriába a súlyos függőséget okozó drogokkal: külföldön utcadrogként adják-veszik egymást közt a diákok, a videójáték versenyek (e-sport) résztvevői pedig teljesítményfokozóként használják.

A gyámhatóság azon törekvése, hogy egy – nagyon is megkérdőjelezhető – pszichiátriai szakvéleményre alapozva elszakítson egy gyermeket szerető, gondoskodó édesanyjától, hogy ezentúl pszichiátriai szerek szedésére kényszeríthessék, komoly aggodalomra adhat okot bármelyik szülő számára: vajon mennyire tudhatjuk biztonságban gyermekeinket egy olyan rendszerben, amely már ettől sem riad vissza?

Tiltakozik a család az ítélet ellen

mÚjabb bizarr fejlemény borzolja annak a megtört édesanyának az idegeit, akinek egyetlen fia másfél nap pszichiátriai zártosztályos „gondoskodás” után vesztette életét. Hosszas jogi küzdelem és huzavona után, amelyben megállapították, hogy a fiút kezelő pszichiáter súlyosan mulasztott, a pszichiáternő most megúszni látszik a felelősségre vonást. A család tovább küzd igazáért.

A 21 éves dunaújvárosi fiú, D. Árpád csupán másfél napot töltött a pszichiátrián, és az életével fizetett érte. Édesanyja rosszullét miatt vitte be a kórházba, ám ott a pszichiátriai osztályon helyezték el. A másnapi látogatáskor a család a fiút a zárt osztályon találta meg, kikötözve, bepelenkázva, önkívületi állapotban. A halálra rémült anyát a pszichiátriai osztály személyzete azzal nyugtatta meg: minden rendben, ez teljesen normális menete a kezelésnek, másnapra a fiú már jól lesz. Az édesanya másnap reggel kapta a telefont a kórházból: a fia meghalt.

Az évekig húzódó jogi küzdelem végén az igazságügyi orvosszakértői vélemény megállapította, hogy a pszichiáternő többszörösen szakmai szabályszegést követett el, ami alkalmas foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségének megállapítására. Ennek ellenére a bíróság úgy döntött: nem szabnak ki börtönbüntetést, csupán azért, mert a pszichiáternő idős és büntetlen előéletű. Történt ez annak ellenére, hogy a Fejér Megyei Ügyészség előzőleg így fogalmazott: „A gyanúsított a felelősségét és az annak alapjául szolgáló tényeket mindvégig vitatta, a cselekmény miatti őszinte megbánásának nem adott hangot, ehhez képest nincs alap azt feltételezni, hogy az ügyészi intézkedés kedvező irányba mozdítaná a gyanúsított magatartását. Minderre kizárólag a bírósági eljárás lefolytatása és joghátrány alkalmazása esetén van esély.”

Az ügy tehát jelenleg zátonyra futott, és az édesanya nem akarja elhinni, hogy egyetlen fia hirtelen és megalázó haláláért senki nem kap érdemi büntetést; az az ember, akiről a nyomozás megállapította, hogy felelős a történtekért, nyugodtan elsétálhat. A tragédia óta a család szétesett, a szülők azóta sem találnak lelki nyugalmat.

Az édesanya kétségbeesésében most a nyilvánossághoz fordul, és jogi képviselőjükkel tovább keresik a lehetőséget, hogy ezt a döntést ne hagyják annyiban.

Hogyan hatnak az ételek az agyunkra és a hangulatunkra

salad 2756467 1920Gondoljuk csak végig. Az agyunk folyamatosan „be van kapcsolva”. Gondoskodik a gondolatainkról és mozgásunkról, a légzésünkről és a szívverésünkről, az érzékeléseinkről – keményen dolgozik éjjel-nappal, még akkor is, amikor alszunk. Ez azt jelenti, hogy az agyunknak folyamatos üzemanyag ellátásra van szüksége. Ez az „üzemanyag” az elfogyasztott ételből származik – és az számít igazán, amit ez tartalmaz. Egyszerűen fogalmazva, amit megeszünk, közvetlen hatással van az agyunk szerkezetére és működésére, így végül a hangulatunkra is.

Mint ahogyan egy drága autó, az agyunk minőségi üzemanyaggal működik a legjobban. A magas minőségű ételek, melyek sok vitamint, ásványi anyagot és antioxidánst tartalmaznak, táplálják az agyat, és megvédik az oxidatív stressztől – a szabad gyököktől, melyek a test oxigén használatakor keletkeznek, és károsíthatják a sejteket.

Sajnos azonban, csakúgy mint egy drága autó, az agyunk sérülést is szenvedhet, ha bármi olyat kap, ami nem minőségi üzemanyag. Az „alacsony minőségű” üzemanyagtól (mint a feldolgozott és finomított ételek) az agy nehezen tud megszabadulni. Például a finomított cukrokban gazdag étrend káros hatással van az agyra. Azontúl, hogy rossz hatással van a test inzulinszabályozására, elősegíti a gyulladásokat, és az oxidatív stresszt is. Több tanulmány is úgy találta, hogy a finomított cukrokban gazdag étrend káros hatással van az agyműködésre – és súlyosbítja a hangulati zavarok tüneteit, ahová depresszió is tartozik.

Valójában ez teljesen érthető. Ha megvonjuk agyunktól a minőségi táplálékot, illetve ha a szabad gyökök, és a gyulladást okozó sejtek keringenek az agy zárt terében, elősegítve ezzel az agyi szövetek károsodását, annak következményei lesznek. Az érdekes az, hogy sok-sok éven keresztül, az orvoslásban nem ismerték el teljesen az étel és a hangulat közötti kapcsolatot.

Milyen hatással vannak az ételek a közérzetünkre?

A szerotonin egy ingerületátvivő anyag, ami segít szabályozni az alvást és az étvágyat, közvetíti a hangulatokat, és csillapítja a fájdalmat. Mivel a szerotonin 95%-a a gyomor-bél traktusban termelődik, és ez a terület ki van bélelve száz millió idegsejttel, vagyis neuronnal, érthető, hogy az emésztőrendszerünk nem csak az ételt dolgozza fel, de a hangulatunkat is szabályozza. Sőt, mi több, ezen idegsejtek működését – és az ingerületátvivő anyagok termelését, tehát a szerotoninét is – nagyban befolyásolják a „jó” baktériumok milliárdjai, melyek a bélflórát alkotják. Ezek a baktériumok létfontosságú szerepet játszanak az egészség fenntartásában. Ezek védik meg a bélrendszer belső falát, és egy erős védőréteget biztosítanak a mérgező anyagok és a „rossz” baktériumokkal szemben, csökkentik a gyulladásokat, javítják a tápanyagok felszívódását, és idegcsatornákat aktiválnak közvetlenül az agy és a belek között.

Tanulmányok bemutatták, hogy a probiotikumok (táplálékkiegészítők, melyek a jó baktériumokat tartalmazzák) hatására, az emberek szorongási szintje, stressz érzékelése, és mentális hozzáállása javul, azokéhoz képest akik nem szedtek probiotikumokat. Más tanulmányok összehasonlították a „tradícionális” étrendeket, mint például a mediterrán és a japán étrend, egy tipikus „nyugati” étrenddel, és azt mutatta be, hogy a tradicionális étrendek követői között 25-30%-kal ritkábban alakult ki depresszió. A kutatók ezt a különbséget annak tulajdonítják, hogy a tradicionális étrendek nagy mennyiségben tartalmaznak zöldségeket, gyümölcsöket, feldolgozatlan gabonaféléket, és halakat, és csekély mennyiségű sovány húst és tejterméket. Emellett ezek az étrendek mentesek a feldolgozott és finomított élelmiszerektől, melyek a fő összetevői a nyugati jellegű étrendeknek. Mindezen felül, az említett feldolgozatlan ételekből jó néhány erjesztett formában van jelen, tehát ezek természetes probiotikumok. Az erjesztés során a baktériumok és az élesztőgombák átalakítják az ételekben lévő cukrokat szén-dioxiddá, alkohollá és tejsavvá. Ezt az étel tartósítására használják, és egy kellemes ízt és állagot ad neki.

Ez sokunknak valószínűtlennek tűnhet, de a kutatók egyre inkább felismerik, hogy a jó baktériumok nemcsak az ételek emésztésére és felszívódására vannak hatással, hanem az egész testben lévő gyulladások szintjére, és ugyanígy a hangulatra és az energiaszintre is. Az eddigi eredmények egészen bámulatosak.

Mit jelent ez az ön számára?

Kezdjen el odafigyelni ara, hogy hogy érzi magát a különböző elfogyasztott ételek után – nem csak közvetlenül utána, hanem az azt követő napon is. Próbáljon egy „tiszta” diétát követni két-három hétig – ezt azt jelenti, hogy mellőzni kell minden feldolgozott és finomított ételt, és a cukrot. Fogyasszon erjesztett, fermentált ételeket, mint a savanyú káposzta, kovászos uborka, kimchi, miszo, kombucha. Figyelje meg, hogy érzi magát. Majd egyesével tegye vissza a korábbi ételeket az étrendjébe, és figyelje meg, hogyan változik a közérzete.

 

Az eredeti cikk a Harvard Egyetem orvosi tanszékének weboldalán jelent meg: https://www.health.harvard.edu/blog/nutritional-psychiatry-your-brain-on-food-201511168626