UN logo72 éve már, hogy december 10-én az emberi jogok világnapját ünnepeljük. Ha lehetne ranglistát összeállítani arról, hol szenvednek leginkább csorbát ezek az alapjogok, a mentális egészségügy alighanem előkelő helyezést érne el rajta. A pszichiátriai intézetekben kezelt emberek alapvető jogait még ma is gyakran tépázzák kényszerítéssel, méltatlan bánásmóddal, kényszerű elzárással – és a járványhelyzet okozta felfordulás közepette a helyzet csak még rosszabb: ha ezekben a napokban kényszerrel kerül valaki a pszichiátriára, szinte esélye sincs, hogy kiálljon a saját jogaiért, állítja egy jogvédő szervezet, amely 26 éve tárja fel a pszichiátriai jogsértéseket Magyarországon.

A 2020-as évről sok mindent elmondhatunk, de azt bizonyosan nem, hogy szokványosan telt. Bár erről viszonylag keveset hallottunk az idén, a világjárvány negatív hatásai nem kerülték el a mentális egészségügy területét sem. Az eleve kiszolgáltatott helyzetű ellátottak emberi jogai már nagyon régen nem voltak ennyire beárnyékolva.

Senkit sem lehet önkényesen letartóztatni, őrizetbe venni vagy száműzni” – mondja az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 9. cikke. Mégsincs szükség sokra, hogy valaki akarata ellenére a pszichiátrián találja magát – az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért nevű emberjogi szervezet éppen a közelmúltban találkozott hasonló esettel. Telefonon kereste fel az alapítványt egy idős férfi: a mentők és a rendőrök éppen az otthonukban voltak, hogy feleségét akarata ellenére a pszichiátriára szállítsák. Mindez azért, mert a hölgy a fiával folytatott veszekedés során mérgében azt találta mondani, hogy “a vonat alá megy”. Bár ezt hirtelen felindulásból mondta, és egyáltalán nem gondolta komolyan, a karhatalommal kiérkező mentők mégsem hagytak neki választási lehetőséget: az idős hölgynek akarata ellenére be kellett mennie a pszichiátriára. A jogvédők az elmúlt évtizedek során számos hasonló esetet feltártak már, ahol a sértett sokkal rosszabbul járt, mint a hölgy, akit végül hazaengedtek a pszichiátriáról – a legtöbben nem ennyire szerencsések.

10. cikk: Minden személynek teljesen egyenlő joga van arra, hogy ügyét független és pártatlan bíróság méltányosan és nyilvánosan tárgyalja, s ez határozzon egyrészt jogai és kötelezettségei felől, másrészt minden ellene emelt bűnügyi vád megalapozottsága felől.

Bár erről a cikkről főleg büntetőjogi esetek juthatnak eszünkbe, bizony ide tartoznak a pszichiátriai kényszerbeszállítások áldozatai is. Az ő esetükben talán még kiélezettebb a helyzet, hiszen gyakran úgy ítélik őket szabadságuk elvesztésére, hogy semmilyen bűntettet nem követtek el.

Akit ugyanis akarata ellenére beszállítottak egy pszichiátriai osztályra, idén a szokottnál is rosszabb esélyekkel tudja érvényre juttatni jogait, mivel a beszállítástól számított 72 órán belül megtartandó bírói szemle (mely a beszállítás jogosságát és a kényszerkezelés szükségességét hivatott elbírálni) a korlátozások megjelenése óta már videóbeszélgetés formájában történik. Tehát a „beteget”, aki előfordulhat, hogy még sosem látott webkamerát, leültetik egy képernyő elé, melyen keresztül a bíró felteszi neki szokásos kérdéseit. Függően attól, hogy az elmúlt három napban milyen körülmények között töltötte az idejét, illetve mennyi nyugtatót vagy egyéb pszichiátriai szert kapott, bizony egészen komoly kihívást jelenthet a számára, hogy meggyőzze a bírót: semmi keresnivalója nincs a “bolondokházában”. Ha pedig nem tud elég hatásos benyomást tenni a képernyőn megjelenő alaknak, akkor hetek-hónapok is eltelhetnek, mire visszakaphatja a szabadságát. Ami igazán kétségbeejtő, az a tájékoztatás hiánya, mivel a bírói meghallgatás alanyának rendszerint csak valami nagyon ködös elképzelése lehet arról, hogy mi is történik vele valójában, illetve mi a tétje ennek a meghallgatásnak.

Az emberi jogok szemszögéből tehát ez a gyakorlat látványosan messze esik az ideális képtől.

Az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért Alapítvány az emberi jogok világnapja alkalmából felhívja a figyelmet: egy társadalom állapotát hűen tükrözi az, hogyan bánik kiszolgáltatott tagjaival, így Magyarországon is sok még a teendő, hogy a pszichiátriákon történő visszaéléseket felszámoljuk és a kezeltek számára biztosítsuk az őket megillető alapvető jogokat.